Hús. Tudjuk, mennyibe kerül nekünk, és mit tesz a testünkkel … de valami hiányzik. Mit szólnál ahhoz, hogyha megtudnád  mennyibe kerül a hús bolygónknak ? Tényleg olyan káros? Az első rész itt olvasható.

Vízhasználat

Következő a takarmány után … a víz! Az állatok ellátásához szükséges növények termesztése, a gyári gazdaságok takarítása és az állatok itatása érdekében óriási mennyiségű vizet használnak fel. Találd ki, mennyi vizet iszik egy tehén naponta? 50 litert. Egy forró napon a kétszeresét. A PETA szerint 683 liter vízre van szükség, hogy  1 liter tej és 500 liter vízre  40 dkg marhahús előállításához. Eközben 40dkg tofu csak 244 liter vizet igényel. Ha vegán lenne, egy ember évente hozzávetőlegesen 850 000 liter vizet spórolhat meg!

Sok víz van a földön?

A víz bolygónk 70% -át lefedi, de könnyen el lehet felejteni, hogy a világ vizének csak 3% -a édesvíz – ember és állat számára is iható. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az édesvíz kétharmada fagyos gleccserekben van, vagyis  nem elérhető.

Sajnos  számos olyan vízrendszert megbolygattak, amely biztosítja az ökoszisztémák virágzását és táplálékát gyorsan növekvő emberi populációnkban; vagy kiszáradnak, vagy túlságosan szennyezetté váltak. Ennek óriási részét a mezőgazdaság okozza, amely több vizet fogyaszt, mint bármely más forrás.

Vízszennyezés

Az állattenyésztés által okozott vízszennyezésnek különféle típusai vannak. Ezek a típusok a következők: tápanyagok (műtrágyákból és állati ürülékből származó nitrogén és foszfor); rovarirtók; üledék; szerves anyagok (oxigénigényes anyagok, például növényi anyagok és állati ürülék); kórokozók ( E coli stb.); fémek (szelén stb.) és új szennyező anyagok (gyógyszermaradványok, hormonok és takarmány-adalékanyagok).

A vízszennyezés hatása óriási. Először is, a tápanyagok és szerves anyagok (állati ürülék, maradék takarmány és növényi maradványok) feleslege eutrofizációt okoz

Az eutrofizáció egy olyan folyamat, melynek során a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Eutrofizálódás folyamán az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: a fitoplanktonok, a gyökerező hínár- és mocsári növények. Az eutrofizáció természetes és mesterséges tavakban egyaránt előfordul. Vízfolyások esetén az eutrofizáció jelensége a hígulás, valamint az elkeveredés jelensége miatt nem olyan jelentős.

, ami az algák és növények gyorsabb növekedését és oxigénfogyasztását eredményezi a víztömegben, amelyre a többi fajnak szüksége van a túléléshez. 2015-ben ez a tanulmány 415 part menti víztestet azonosított, amelyek már szenvednek az eutrofizáció következményeitől.

Óceánok – igen, ők is sérültek!

Valószínűleg kíváncsi arra, hogy a hús hogyan befolyásolja az óceánokat? Most halakról beszélünk, és az olyan kereskedelmi halászati ​​módszerek, mint a fenékvhalászat (egy óriási háló áthúzása az óceán fenekén, minden élőlény befogása), gyakran megtisztítják az óceán fenekét az egész életetõl, valamint károsítják a korallzátonyokat. A delfineknek, a tengeri teknősöknek, a cápáknak és más tengeri állatoknak is ártanak a „járulékos fogások”, a nemkívánatos tengeri élőlények befogása során egy másik faj halászata során. Ugyanúgy, ahogy a gyárgazdaságok vízszennyezést okoznak, a parti halgazdaságok is ürüléket, antibiotikumokat, parazitákat és nem őshonos halakat bocsátanak ki, amelyek megzavarják az érzékeny tengeri ökoszisztémák táplálékláncát. Ez szorosan összefügg a túlhalászással , amely probléma a halak túlzott fogyasztásával függ össze.

Mint a „szög a koporsóban”, a tenyésztett halak többsége szintén húsevő, és hatalmas mennyiségű vadon kifogott halat táplál. Egy kiló tenyésztett lazac előállításához 8 kilogramm halliszt kell.

Szóval, mi következik? Mit tehetünk?

Tudjuk, mit kell tennünk. Csak akarás kérdése … Rengeteg érv szól amelett, hogy a veganizmus vagy a vegetarianizmus az egyetlen józan út, vagy legalábbis az embereknek jelentősen csökkenteniük kell húsfogyasztásukat az emberi környezetre gyakorolt ​​nyomás csökkentése érdekében.

George Monbiot, a környezetvédelméről és az aktivizmusáról ismert brit író meggyőző cikket írt arról, hogy szerinte miért „a világ képes megbirkózni 7 vagy akár 10 milliárd emberrel, de csak akkor, ha az [emberek] abbahagyják a húsevést”.

Vannak más lehetőségek is, amelyeket megvizsgálhatunk, különösen a tudományos fejlődéssel, beleértve a különböző mezőgazdasági modellek alkalmazását, mint például a biodinamikus gazdálkodás és a permakultúra.